Könnyen tanul, figyelmes, gyors észjárású. Nem szereti a monotonitást, egymás után több dolgot is képes elsajátítani. kajtató és elhozó vadászkutya.Vadászatokon ideális kereső.

Német spicc

Általános megjelenés: az egész kinézetük jellegzetesen "spicces"; rókás arc mindig éber tekintettel és hegyes fülekkel. Ki ne imádná őket ?

A közép-ázsiai és a dél-orosz juhászkutyához hasonlóan, a kaukázusi is évszázadok óta őrző-védő kutyaként szolgálta és szolgálja az embert, tehát nem terelte, hanem védelmezte a rábízott haszonállatokat, akárcsak gazdáját és annak minden más tulajdonát.

Farkassal, medvével egyaránt felvette a harcot. Napjaink kuakázusija nemcsak nagyon attraktív megjelenésű kutyává fejlődött, de megőrizte sokoldalú felhasználhatóságát is. A legújabb kutatások és archeológiai leletek szerint a kaukázusihoz hasonló típusú munkakutyák Irak és Mezopotámia erdős dombvidékéről származnak. Nagyon sokáig alig ismerték a fajtát szülőhazáján kívül. európában először Németországban tűnt fel az 1930-as években kiállítási kutyaként. A kaukázusi sokoldalú képességeit felismerve, a szovjet hadsereg is besorozta a fajtát szolgálati kutyaként, háborús és békeidőben egyaránt használták. A fajta katonai célokra való tenyésztését és fenntartását a híres Vörös Csillag kennel látta el, melyből sok mai modern kutyais származik. A legtöbb kaukázusi juhászkutyát őshazájában napjainkban is aktív munkakutyaként használják, változatlanul kemény körülmények között. A juhnyájakat tavaszszal a sztyeppéken legeltetik, majd az évszaknak megfelelően egyre feljebb haladnak a hegyekben, mindig elhagyva a lelegeltetett területet, majd visszafordulnak, és felülről lefele haladva használják a legelőket. Egy-egy juhásznak 2-3 kuakázusija van, melyek nemcsak a farkas falkákkal, de a jóval hatalmasabb medvével is felveszik a harcot. A juhászok gyakran tehénbőrből készült, 6-8 centis, hegyes végű szögekkel kivert, széles nyakörvet vagy egész kis mellényt adnak kutyáikra, hogy a ragadozók ne vehessenek fogást rajtuk. Az egykori Szovjetunió különböző éghajlatú területein, például Grúziában, Örményországban, Azerbajdzsánban, Dagesztánban és természetesen a kaukázusokban különösen sok példány él. Mivel a fajtát egymástól nagy távolságra fekvő területeken tenyésztik, eltérő típusok illetve szőr- és színváltozatok alakultak ki. elsősorban hegyi és sztyeppei típust különböztethetünk meg. A hegyi (grúz) kutyák masszívabbak, erősebb felépítésűek, vastagabb csontozatúak, hosszabb a szőrük. A sztyeppei kutyavalamivel könnyebb felépítésű, hosszabb lábú és rövidebb szőrű. A különböző típusok természetesen valamivel könnyebb felépítésű, hosszabb lábú és rövidebb szőrű. A különböző típusok természetesen keverednek egymással, szó sincs elkülönült tenyésztésről. A nyájőrző kaukázusi gazdái számára a legfontosabb szempont a kutyák munkakészsége. Nagyon szigorú szelekción ment át a fajta, és csak a legrátermettebb, a legéletképesebb, a legkeményebb, a betegségekkel szemben a legellenállóbbak maradhattak fenn. A kutyának minden körülmények között tökéletesen meg kellett védeni a pásztort, a nyájat és persze saját magát.

Oldal: kutyafajtak
csak csajoknak (akik szeretik a cicákat)meg más állatkákat - © 2008 - 2024 - legjobblanyosoldal.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat