A macskák paradicsomában, Amerikában - ahol hozzávetőleges becslések szerint 40 millió macska él - minden negyedik család tart valamilyen doromboló szépséget. Az amerikai tenyésztők számos új fajta "feltalálásával" büszkélkedhetnek. Ilyenek például az amerikai rövid szőrű cicák, melyeknek ősei minden bizonnyal Európából származnak. Nálunk sajnos nem tenyésztik őket, holott feltehetően sok hódolójuk lenne. Tudniillik fölöttébb kellemes természetű, szelíd vérmérsékletű, tartózkodó állatok, soha nincsenek terhére gazdájuknak.Az is előnyük, hogy egyáltalán nem "beszédesek", illetve ha mégis megszólalnak, hangjuk az emberi fül számára halk, lágy, kellemes.
A ragdoll, alias rongybaba a nevéhez hűen viselkedik, amikor az ember kézbe veszi. Izmai elernyednek, teljesen elhagyja magát. Ilyenkor a kisebb fájdalmat meg sem érzi. Nyugodt természete miatt házi állatnak kiválóan alkalmas. Hatalmas szeretetigénye van, ragaszkodó típus. Gazdáját akár az egész lakáson keresztül képes kísérgetni.
AbesszinErről a macskáról az a hír járja, hogy a fáraók szent macskájától származik, de sokkal valószínűbb, hogy tudatos és gondos tenyésztői munka eredménye. Az viszont tény és való, hogy a régi egyiptomi freskókon fellelhető macskaábrázolások nagyon hasonlítanak az abesszin cicára.
Az is tény, hogy a rómaiak vittek magukkal Egyiptomból ilyenféle macskákat Angliába, s ezek lehettek a mai abesszin elődei. Mindenesetre a hivatalos standard Angliában készült el 1929-ben, de már 1883-ban kiállítottak néhány példányt a londoni Kristály-palotában megrendezett szépségversenyen.
A bengáli macska
egy 1963-ban indult tenyészprogram keretén belül jött létre mint önálló fajta, létrehozása a kaliforniai Jean Mill nevéhez fűződik. Az ázsiai leopárdmacska (ALC) és a házimacska keresztezésének elbűvölő eredménye ez a vadmacskás külsővel és a házicicák kedvességével bíró "mini leopárd". A szelektív, igen gondos tenyésztői munkának köszönhetően nagyon intelligens, barátságos jellemmel rendelkező, kifejezetten embercentrikus házikedvenccé váltak, gyermekek és kutyák mellé is bátran ajánlhatóak
Burma
Állítólag valamikor réges-régen Burmában kizárólag a gazdagok - és a kolostorok - tartották és szent állatként tisztelték. Minden egyes cicának külön "szolgája" volt, akit bizony szigorúan megbüntettek, ha nem gondozta kellő szakértelemmel és szeretettel az állatot. Nos, lehet, hogy mindez csupán legenda, a valóság viszont az, hogy a burma eredete meglehetősen vitatott. Igaz, hogy régi, XV. századból való thaiföldi könyvekben olyan utalásokra, illetve ábrázolásokra bukkantak, amelyek a burma macskára hasonlítanak, mégsem állíthatjuk egyértelműen, hogy a fajta teljes egészében onnan származik.
A legenda szerint, ha valaki belenéz egy Korat macska szemébe, azonnal meglátja a jövőt. A fajtára valóban rendkívüli szemek jellemzőek. Amikor először megpillantjuk a kiscicát, még égszínkék szemei vannak, két éven belül azonban foszforeszkáló zölddé válnak, és káprázatos tekintetet kölcsönöznek a felnőtt macskának. Egy buddhista vers szerint a Korat macska tekintete olyan, mint "mézcsepp a lótusz levelén". Az exotic macska a kényelmes emberek perzsája. Szakasztott mása a perzsának, csupán annyi a különbség, hogy ennek rövid a szőre. Így aki perzsát szeretne, viszont nem akar naponta 1-2 órát a cicája fésülgetésével tölteni, annak tökéletes választás az exotic. Ez a fajta a perzsa és az amerikai rövidszőrű keresztezéséből jött létre. Ötvözte azok jó tulajdonságait, kedves, barátságos, nyugodt természetű cica. Thai macska Az ősi típusú sziámi macskákat a modern fazonra "igazított" fajtatestvérek kiszorították a tenyésztésből. Az 1980-as évek végén azonban új néven visszatérhettek a kiállítások világába, először Németországban, majd Magyarországon is. |